Még egyszer a közös képviselőről
A társasházak viszonylatában különleges, érdekes és meghatározóan fontos pozíció a közös képviselő.
Különleges, amennyiben a helyzet maga is az, amely a közös képviselő szükségességét megalapozza. A pozíció ugyanis abban a kettősségben értelmezendő, amely a társasházak alapvető jellemzője; hogy ugyanis egy szerkezetileg egységes épülettömbön belül együtt létezik a tulajdonostársak külön tulajdona – melynek teljes körű kezelése mindenkinek a saját feladata, illetve az ebbe a körbe nem tartozó összes többi épületelem és a hozzá tartozó földterület mint közös tulajdon – melynek viszont a teljes körű kezelése, ügyintézése a közösség többsége által közgyűlésen megválasztott közös képviselő feladata.
Érdekes az összetettsége miatt. Foglalkoznia kell ugyanis üzemeltetéssel /víz-gáz-villany ellátás, szemétszállítás, központi fűtés, lift, takarítás, biztosítási ügyek, stb./, javítás-karbantartással /napi meghibásodások javíttatása, tervszerű megelőző karbantartás/, felújítással, munkáltatói jogok gyakorlásával, adó-és pénzügyek intézésével és ha szükségessé válik, akkor eljárni hatóságoknál és bírósági ügyekben is.
Fontos, mert ha csak a fent említettek bármelyikét kiemeljük már az is meghatározó a ház egésze szempontjából, de mégis kiemelkedően itt dől el, hogy egy közös képviselő jól funkcionál vagy nem; amikor a felsorolt feladatok harmóniáját, egységét kell megteremtenie! Koordinálni a tevékenységet, súlyozni az adott időpillanat feladatait! Mert jól akkor működik egy társasház, ha minden fent említett feladat legalább a szükségletek szintjén, jó minőségben, törvényesen és határidőre megtörténik, sőt ráadásul mindez az érintettek megelégedésére – szinte magától értetődő természetességgel valósul meg.
