Társasingatlankezelő

A közös képviselő díjazása, szerződése

  1. A megbízásért díjazás jár. A közös képviselő díjazása a két fél szabad megállapodásán alapul. A közös képviselet ellátásáért a számlaadásra jogosult egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok általában 450–600 forintot kérnek lakásonként a sok lakásszámú társasházakban, míg kisebb társasházak esetében ez az összeg magasabb lehet. A közös képviseleti díjak évente általában az éves inflációs rátával növekednek.Amennyiben a közös képviseletet olyan természetes személy vállalja el, aki nem egyéni vállalkozó, akkor a díjának megállapításánál azt is figyelembe kell venni, hogy a kifizetőnek utána járulékfizetési kötelezettsége van. A díjazás összehasonlítása tehát csak a társasház bruttó kiadásai tekintetében végezhető el a számlázó és a nem számlázó közös képviselő között.

    A közös képviselő díjazása a megbízástól kezdődően jár, és arra az időszakra vonatkozik, amíg az meg nem szűnik. Több esetben azonban tapasztalható, hogy az új közös képviselőnek a megbízása előtti időszakra vonatkozó munkákat is el kell végezni, például a könyvelést, a nyilvántartásokat utólag fel kell dolgoznia. Ezért természetesen megállapodás alapján külön díjat kérhet.

    A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.

    Az ügy ellátásával kapcsolatos költségek a megbízót terhelik. Az ügy ellátásával kapcsolatban – a társasház érdekében – felmerülő költségek például a fénymásolás, a nyomtatványok. 

  1. A megbízás teljesítéséhez ott van szükség szerződéskötésre, ahol azt jogszabály előírja. Így például azoknak a közös képviselőknek, akik a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak, mindenképpen indokolt írásbeli szerződést kötniük. Bár a közös képviselő feladatköre a társasház alapító okiratából, a szervezeti–működési szabályzatból, valamint a közgyűlés költségvetéséből és egyéb határozataiból egyértelműsíthető, a későbbi jogviták elkerülésére mégis javasolható a szerződéskötés a felek jogai és kötelezettségei, valamint a megbízás megszűnése szabályainak rendezése érdekében.A megbízási szerződést a társasház nevében a közgylés által kijelölt személy írja alá, e személy legtöbb esetben a számvizsgáló bizottság elnöke, de lehet bármelyik tulajdonos is.

    A közös képviselő a megbízási szerződésének megszűnésekor köteles elszámolni, és ennek keretében a megbízónak kiadni mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán felhasznált. 

  1. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint a szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A közös képviselő megbízása megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy a közös képviselő meghal, illetőleg ha a jogi személy megszűnik, kivéve, ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van, illetve a megbízás tárgytalanná válik.Abban az esetben, ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. Ha a megbízás felmondás miatt szűnik meg, ez még nem jelenti a megbízott kötelezettségeinek megszűntét. A megbízott ugyanis ezt követően is köteles a megbízó érdekének védelmében mindaddig megtenni a halaszthatatlan intézkedéseket, míg a megbízó vagy jogutódja nem képes az ügy intézéséről gondoskodni.

    A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.

    A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja, a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhasson. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.