Egy köbméter gáz elégetéséhez tíz köbméter levegő szükséges
Beköszöntött a fűtési szezon, amikor sajnos időről-időre előfordulnak súlyos, esetenként halálos szénmonoxid mérgezések. Ezek a balesetek leginkább tévedésből, tájékozottság hiányából és gondatlanságból adódnak, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhetnénk a bajt. Az E.ON szakemberei sajtóbeszélgetésen hívták fel a figyelmet a biztonságos gázhasználattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra, és néhány olyan alapszabályra, amelyek ismeretében elkerülhetőek a balesetek.
Soós Árpád, a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. Zala megyei régióvezetője többek között elmondta:
– Friss levegőre nemcsak nekünk embereknek, gázkészülékeinknek is szükségük van. Azokban a helyiségekben, ahol úgynevezett nyílt égésterű gázkészülék üzemel, tehát az égéshez szükséges levegő a belső térből származik, biztosítani kell a helyiség optimális légcseréjét. A gázkészülékek elégtelen légellátása balesetet
okozhat. A szénmonoxid színtelen, szagtalan gáz, belégzése kis mennyiségben is halálos mérgezéssel járhat. Ha émelygést, fejfájást tapasztal valaki, azonnal szellőztessen, zárja el a gázkészüléket, forduljon orvoshoz, majd szakemberrel vizsgáltassa felül a gázellátását, kéményét. Azt kérem a gázfogyasztóinktól, amennyiben kéménybe kötött gázkészüléket üzemeltetnek, a nyílászárók, légzárók beépítésekor, vagy cseréjekor kérjék ki egy gépésztervező szakvéleményét, hogy ne kerüljenek veszélyhelyzetbe. A gázkészülékek légellátását biztosítani kell. Ugyanilyen veszélyhelyzetbe kerülhetnek amikor kandallót, vagy elszívó-ernyőt építenek a gáztűzhely fölé. Minden esetben kérjék ki szakember véleményét.
Miért, és hogyan okozzák a veszélyt?
A gázkészülékek üzemeléséhez gázra és levegőre van szükség. Egy köbméter gáz elégetéséhez 10 köbméter levegőt kell a gázkészülékbe eljuttatni, ami mind a kéményen keresztül távozik. Ha nem biztosítjuk a gázkészülék levegőellátást, akkor a légtérből használja el, és ezáltal megjelenhet a szénmonoxid.
Miért fontos a gázkészülékek rendszeres karbantartása?
A gázkészülék-javító szakemberek ránézésből meg tudják állapítani, hogy a készülék biztonságosan üzemel-e vagy sem. Célszerű évente igénybe venni a szolgáltatásaikat, de legalább ötévente mindenképpen ki kell kérni egy hozzáértő szakember véleményét. Egyrészt a biztonságuk érdekében, másrészt, amennyiben ezek a készülékek nincsenek karbantartva, jelentős többletköltséggel jár az üzemeltetésük. Akár húsz százalékkal megnövelhetik a gázfelhasználás mennyiségét, ezzel együtt a költségét is.
A szénmonoxid-jelző berendezések szerepéről Soós Árpád elmondta:
– A berendezések kémiai szenzorokkal vannak ellátva. Ezeknek a kémiai szenzoroknak legalább évente egyszer szükséges a szervizben történő felülvizsgálata, hogy a működőképességük megbízható legyen továbbra is. A nagy kockázatot a régi készülékek jelentik. Gyakorlatilag ezeknek az eszközöknek az élettartama 25-30 év. Amikor átalakításról gondolkodnak a fogyasztók, mindenképpen érdemes a lehető legmodernebb műszaki megoldást választani. Az elöregedett készülékek felülvizsgálati igénye nagyobb, mint az újaknak. Műszaki bonyolultságuk ugyan kiesebb, de amortizációs képességük jelentősebb. A szénmonoxid mérgezések nagyon-
nagy arányát a nyílászárók elégtelen légellátó képessége okozza. A régi ablakoknak a gyártásból adódóan volt tűrési értéke – gyakorlatilag egy rés az ablak szélén –, ami biztosította a gázkészülék levegőellátását. Ha a nyílászárók cseréjekor megszüntetjük a levegő bejutási lehetőségét, gyakorlatilag megmérgezzük magunkat.
B.E.
