Lemondott a közös képviselő: hogyan tovább?

1. Lemondás, felmondás és felmentés

A képviselő saját megszüntető nyilatkozata és a közgyűlés felmentő döntése eltérő kiindulópont. A dokumentumból derüljön ki, ki kezdeményezett, mikor közölte és milyen időpontot jelölt meg. A közgyűlési tisztség és a mögötte álló szerződés rendezését együtt kell vizsgálni. Egy szóbeli bejelentés emléke helyett legyen visszakereshető írásos nyilatkozat. A régi olvasói válaszban szereplő általános harmincnapos állítás önmagában nem alapoz meg mai eljárást.

2. Milyen iratokat kell elővenni?

A megbízási szerződés, a választó határozat, az SZMSZ, a lemondó nyilatkozat és annak kézbesítése együtt segít az időrend összeállításában. Nézzék meg a felmondási, elszámolási és átadási rendelkezéseket. Ha ezek ellentmondanak vagy a megszűnés vitatott, kérjenek jogi segítséget. A szerződés hiánya sem jelenti azt, hogy nincsenek kötelezettségek. Ne az interneten talált egyetlen mondatból vezessék le az összes határidőt.

3. A felmentett képviselő ügyvivői feladata

A társasházi törvény 28. § (3) bekezdése a közgyűlés által felmentett képviselőre külön szabályt ad. A közgyűlés döntése alapján, az abban meghatározott feladatokkal és változatlan díjazás mellett az új képviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított kilencven napig köteles ügyvivőként eljárni. Ez nem másolható át automatikusan minden lemondásra. A határozatban ezért a feladatkört és az átmenet rendjét is világosan meg kell fogalmazni.

Kapcsolódó forrás: Társasházi törvény

4. Ki viszi tovább a folyamatban lévő ügyeket?

Készüljön rövid átmeneti ügylista: sürgős hibák, biztosítási ügyek, esedékes számlák, adózási feladatok, szerződéses határidők és közgyűlési teendők. Minden tételnél legyen felelős és következő lépés. A ház működése nem állhat le azért, mert utódot keresnek. Ugyanakkor egy tulajdonos sem kap automatikusan banki vagy szerződéskötési jogosultságot. A szükséges felhatalmazást szabályosan kell rendezni, a halaszthatatlan intézkedéseket dokumentálva.

5. Az utód megválasztásának előkészítése

Az ajánlatkéréshez a ház adatait és a feladatcsomagot azonos módon adják meg. A döntéshez készítsenek összehasonlítható ajánlatokat, és a meghívóban megfelelő napirendet. A közgyűlés összehívására vonatkozó jogosultságot és eljárást külön ellenőrizzék. A helyettesítés nem azonos a képviselő megválasztásával. Az új megbízás kezdetét, díját, feladatait és a szerződés aláírására felhatalmazott személyt is rögzítsék, hogy ne maradjon rendezetlen átmeneti időszak.

6. Iratátadás: mit jelent a harminc nap?

A társasházi törvény 48. § (3) bekezdése a felmentett képviselő iratátadását az új képviselő megválasztásától számított harminc napon belül írja elő, írásbeli jegyzőkönyvvel és teljességi nyilatkozattal. Ez az iratátadási határidő nem általános lemondási idő. Az átadásban az okiratok, határozatok, könyvelés, egyenlegek, szerződések, folyamatban lévő ügyek és hozzáférési jogosultságok is szerepeljenek. Jelszavakat ne nyilvános jegyzőkönyvben terjesszenek; a hozzáférések átállítását biztonságosan intézzék.

Kapcsolódó forrás: Társasházi törvény

7. Példa: mást jelent a három dátum

A képviselő egy napon közli a távozási szándékát, az új képviselőt később választják meg, az iratátadás pedig még később történik. E három időpontból nem lehet egyetlen automatikus határidőt képezni. Előbb tisztázni kell a megszűnés jogcímét és hatályát. Ezután készül el az átmeneti feladatlista és az átadási ütemezés. A tulajdonosok így azt is látják, kihez fordulhatnak egy közben jelentkező sürgős hiba vagy számla miatt.

8. Ha elakad az átadás

A hiányzó iratokat és az egyeztetési kísérleteket tételesen rögzítsék. Különítsék el a vitatott díjat, az irathiányt és a képviseleti jogosultság kérdését. A bank, a szolgáltatók és a hatósági kapcsolattartás átállítása külön eljárásokat igényelhet. Súlyos elakadásnál a közösség jogi képviselővel tervezze meg a következő lépést. Az ügyintézési folytonosság és a bizonyítható átadás fontosabb, mint egy kizárólag személyes vádakból álló vita.